Lapis ←
Tibeti thangka
Tibeti thangka · 1687–1703 · Desi Sangye Gyatso (Blue Beryl)

Az Orvosbuddha-ábrázolások színei, anyagai és stílusai

Pigmentek, fémek, fa, textil és kő: miből készülnek az Orvosbuddha-ábrázolások, és hogyan változnak a stílusok Tibettől Japánig és Jávától Vietnamig, egészen a mai népszerű változatokig.

Anyagok

  • Lazúrkő és ultramarin

    Kék kő, amelyet évezredek óta bányásznak Badahsánban (Afganisztán). Megőrölve és tisztítva adja az ultramarint, a drága kéket, amellyel a legszebb festményeken az Orvosbuddha testét festették.

  • Azurit

    Rézásvány, olcsóbb a lazúrkőnél, mély kéket ad. Ez a leggyakoribb kék a thangkákon és a dunhuangi festményeken; az évszázadok során sötétedhet.

  • Malachit

    Zöld rézásvány, gyakran az azurit mellett. Ez adja a tájak, lombok és ruhák zöldjét a tibeti és kínai festményeken.

  • Cinnabarit és cinóber

    Vörös higanyérc vagy szintetikus megfelelője. A ruhák és keretek élénk vörösét adja. Kezelése mérgező: a festők óvatosan bánnak vele.

  • Auripigment és okker

    Az auripigment, egy arzénásvány, élénk sárgát ad; az okker, egyfajta föld, sárgát és barnát. Glóriákhoz, lángokhoz és bőrszínekhez használják.

  • Arany

    Az aranyat a szobrokra rakott vékony lapként (aranyozás), vagy porrá őrölve, festékként a thangka vonalaihoz használják. A tibeti és nepáli bronzokon higannyal viszik fel.

  • Tus és rajz

    Színezés előtt az alakot szénnel, majd tussal rajzolják meg, arányrács szerint. Kínában és Japánban a tust önmagában is használják nyomatokhoz és a szútra másolataihoz.

  • Pamut, selyem és papír

    A thangkákat előkészített pamutvászonra, néha selyemre festik. A kínai és japán festmények selymet vagy papírt használnak, majd függőtekercsként adjusztálják őket.

  • Bronz és viaszveszejtéses öntés

    Sok szobrot bronzból öntöttek viaszveszejtéses eljárással: a viaszmintát agyaggal vonják be, a kiolvadt viasz helyére fém kerül. Így készült a Yakushi-ji hármasa és a tibeti bronzok.

  • Fa

    Japánban a szobrok többsége fából készül: a Heian-kor elején egyetlen tömbből faragva (ichiboku-zukuri), később több tömbből összeállítva (yosegi-zukuri). Ciprus (hinoki), katsura vagy szantálfa a jellemző.

  • Száraz lakk

    A Nara-kor technikája: lakkal átitatott kenderszövet rétegeit egy magra viszik fel, majd elsimítják. Könnyű és pontos, nagyon finom arcokat tesz lehetővé.

  • Agyag és falfestmény

    Agyagszobrok és vakolatra festett képek: a dunhuangi barlangok tele vannak velük, és a Shin-Yakushi-ji tizenkét hadvezére agyagból készült. Ezek az anyagok törékenyek és érzékenyek a nedvességre.

  • Kő

    A követ szabadtéri szobrokhoz használják, főként Koreában: példa erre a Palgong-hegyi gránit Gatbawi. A szobrokat a sziklába faragják vagy tömbökből rakják össze.

  • Textil és applikáció

    Egyes thangkákat nem festenek, hanem selyemdarabokból varrnak (applikáció) vagy hímeznek. A nagyon nagy thangkákat ünnepeken domboldalon terítik ki.

Stílusok összevetése

Lásd még: Vaiḍūrya (lazúrkő) · Thangka · Glória és mandorla · Szerzetesi ruha · Lótusztrón · Mudrā (kéztartás)

Források (22)

A Lapis szövegei, ellenőrizve: 2026. október 17. Történeti és kulturális tartalom, nem orvosi tanács.