A keleti tiszta föld: Vaiḍūryanirbhāsa, a lapis lazuli fény földje
A Gangesz homokszemeinek számával megegyező világokon túl: egy föld, amelynek talaja kék kő, és amely a szútra szerint gondolattal elérhető.
Sokan ismerik a nyugati Tiszta Földet, Amitábha Buddháét. Kevesebben ismerik keleti testvérét, ahol Bhaiṣajyaguru uralkodik: a Vaiḍūryanirbhāsát, „Ragyogó Tiszta Lapis Lazulit”.
Hol van?
A szútra szerint keleten van, a Gangesz homokszemeinél tízszer több buddhaföldön túl. Ez nem kilométerben mért távolság, hanem kép: olyan távoli föld, hogy csak gondolattal és érdemmel érhető el.
Milyen?
Talaja lapis lazuli; arany kötelek jelölik az útjait. Falai, tornyai, palotái és kapui hét drágakőből vannak. A szöveg szerint ugyanolyan szép, mint Amitábha nyugati földje. A szöveg bukások és szenvedés nélkül írja le. Két bodhiszattva áll mellette: Sūryaprabha (Nikkō, „napfény”) és Candraprabha (Gakkō, „holdfény”). Ők vezetik ennek a földnek sok bodhiszattváját.
Ott újjászületni, vagy csak rágondolni
E szútra egyik gondolata fontos: az újjászületés lehetősége ebben a tiszta földben, ahogyan Amitábha földjén is. A szútra azt is mondja, hogy akik halálukkor hallották Bhaiṣajyaguru nevét, azokat nyolc bodhiszattva vezeti ebbe a földre. Vigasz a haldoklóknak és remény az élőknek.
Mennyország a falon: a dunhuangi barlangok
Ezt a témát Dunhuangban festették meg, a Góbi-sivatag szélén, a Mogao-barlangokban, ahol a Tang-kori és későbbi falfestmények Bhaiṣajyaguru tiszta földjét ábrázolják: egy trónon ülő Buddhát, bodhiszattváktól és felfelé ívelő tetejű épületektől körülvéve, a tizenkét fogadalom és a „kilenc idő előtti halál” jeleneteivel. Ezek a festmények ma a közép-ázsiai buddhista művészet fő tanúi.
Kék világ Japánban
A japán festők ezt a kékes földet tekercseken és szobrok talapzatán ábrázolták. A narai Yakushi-ji aranycsarnokának talapzata rendkívül gazdag, szőlőindás arabeszkekkel és a Selyemút alakjaival: egy darab Közép-Ázsia a felkelő nap szigetén. Lásd Yakushi-ji.
Mit jelent a „tiszta föld”?
A mahájánában a tiszta föld a Buddha cselekvési tere: fogadalmai és érdemei által formált tér, ahol a gyakorlat könnyebb. Sok tanító egyszerre tartja távoli helynek és a gyakorló elméje állapotának. Ezért azt is mondhatjuk, hogy a lapis lazuli a szútrában mindenekelőtt az átlátszóság nyelve.
Források
Orvosbuddha-szútra (Xuanzang, Taishō 450); Raoul Birnbaum, The Healing Buddha (1979); Dunhuang Academy (Mogao-barlangok). A pontos ábrázolás barlangonként és korszakonként változik.
Cikk olvasásaA lapis lazuli, az Orvosbuddha színe