Khara-Khoto: egy kék Buddha a sivatagból, Szentpéterváron őrzik
Egy elhagyott tangut város Belső-Mongólia homokjában, egy orosz felfedező 1908-ban, és egy alig érintett Orvosbuddha-festmény.
A Selyemúton, a Góbi szélén egy erődített város állt: Khara-Khoto, mongolul „a Fekete Város”. A tangut birodalomhoz (Xixia) tartozott, a tizenegyedik–tizenharmadik századi buddhista királysághoz, és fokozatosan elhagyták. 1908–1909-ben Pjotr Kozlov orosz felfedező egy szövegekkel és festményekkel teli sztúpát talált ott. Amit hazahozott, nagy része ma a szentpétervári Állami Ermitázs Múzeumban van.
Egy Orvosbuddha-festmény
Az Ermitázs több Khara-Khoto-i buddhista festményt őriz, amelyeket a tizenkettedik–tizenharmadik századra datálnak. Az egyik az Orvosbuddhát ábrázolja, vászonra festve, a kínai festészetet és a tibeti hagyományt ötvöző stílusban, két világ, amely a tangutoknál találkozott. A szakértők a tibeti hagyományban ritka, kínai ihletésű középkori festményként írják le; egyike a három Khara-Khoto-i ikonnak ebben a témában. Az oldalon szerzői jogtól mentes képet használunk.
Egy két világ közötti királyság
- A tangutok tibeto-burmai nyelven beszéltek, és saját írásuk volt.
- Buddhizmusuk Tibetből, Kínából és Közép-Ázsiából merített.
- Királyságukat 1227-ben Dzsingisz kán mongoljai meghódították, de Khara-Khoto városát csak a tizennegyedik században hagyták el.
Miért értékes
Ez a festmény ritka tanú az Orvosbuddha-kultuszról a középkori Selyemúton, a régebbi dunhuangi festmények és a későbbi nagy tibeti sorozatok között.
Folyamatban lévő restaurálás
Az Ermitázs felhívást indított e festmény restaurálásának támogatására, amelyet még nem restauráltak.
Bizonytalanságok
A pontos dátum időszakként van megadva (tizenkettedik–tizenharmadik század). A történészek a kínai és tibeti hatás arányáról vitatkoznak.
Források
Állami Ermitázs Múzeum, „Bhaisajyaguru” restaurálási projekt (leltári szám XX-2332 / XX-2333); tudományos tanulmányok a Khara-Khoto-i gyűjteményről (Wang, „Seeking the Pure Land in Tangut Art”, Brill, 2022); Journal of Inner Asian Art and Archaeology, „Imagined Pure-Lands of Bhaisajyaguru by Chinese and Tanguts”.
Cikk olvasásaA Négy Tantra: amikor az Orvosbuddha Tanaduk városában tanít